Melyek a nedves permethez való lúgmentes gyorsító teljesítményjellemzői

A lúgmentes nedves lőttbeton technológia napjaink legfejlettebb lőttbeton technológiája. 2000 körül Kína megkezdte az alkálimentes gyorsítók bevezetését, amelyeket számos nagyszabású projektben alkalmaztak, mint például a Three Gorges Project, a Xiangjiaba Project, a Xiluodu Project és a Huadian Xixi River Project.

(I) Problémák az alkáli gyorsítókkal Az alkáli gyorsítók lúgos ionokat, például nátriumot és káliumot tartalmaznak. Működési elvük a cement gyors megkötésén alapul a tapadás elérése érdekében. Ezért a lúgos gyorsítók használata sörétbetonban a következő problémákat veti fel:

• Az építési környezet nem garantálható, jelentős bőrkárosodást okozva az építőmunkásoknak.
• Alacsony betonsűrűség.
• Lassú korai erőfejlődés.
• A 28-napi szilárdság jelentős csökkenése, gyenge vízállóság és folyamatos szilárdságcsökkenés 28 nap elteltével, nagyobb csökkenésekkel az adagolás növekedésével.
• Nagy a lúg-aggregátum reakció veszélye.
• Állandó tartóbeton kialakítására alkalmatlan.
• Magas visszapattanási arány, ami jelentős veszteséget eredményez, 20%-nál nagyobb ív-visszapattanással, amely néha eléri a 30-40%-ot.
• Kis, egyszeri permetezési vastagság (általában 3-7 cm).

(II) Lúgmentes gyorsítók fejlesztési háttere Lúgmentes gyorsítók (egyenértékű Na2O-tartalommal)<1%) were first developed by a German company in 1993, with the main goals being:

• A kivirágzás csökkentése a lőttbetonban (sűrűség növelése).
• Az alkáli-aggregátum reakciók csökkentésére.
• Az építőmunkások fizikai sérüléseinek kiküszöbölésére.
• A gyorsító lúgtartalma kevesebb, mint 1% (ekvivalens Na2O-tartalom).
• A lőttbeton tartósságának növelésére.

Az alkálimentes gyorsítókat az 1990-es évek óta használják nemzetközileg, és mára széles körben használják a fejlett országokban, például Európában, az Egyesült Államokban és Japánban. Hongkong törvénybe foglalta a lúgos gyorsítók használatát, helyette lúgmentes gyorsítók használatát írja elő.